Az ellenőrzés általános szabályai:
Az ellenőrzés megkezdése előtt az átadás-átvételre kerülő tétel általános szemrevételezését el kell végezni. Ennek során meg kell győződni arról, hogy a tétel az átlagos minőségtől, megkülönböztethető részektől eltérő részeket tartalmaz-e. A szemmel láthatóan eltérő minőségű részmennyiségeket külön tételként kell minősíteni.
Az egyes szabványokban előírt követelmények betartását:
- vagy szerkezetenként külön-külön (ez esetben a tétel: egy szerkezet)
- vagy azonos szerkezetenként egy tételben összevontan,
- vagy több tételre bontva
kell ellenőrizni.
Az ellenőrzés – külön előírás hiányában – végrehajtható
- vagy szemrevételezéssel,
- vagy szemrevételezés és – a vitatott körülményekre korlátozott – részletes mintavétel, vizsgálat és értékelés,
- vagy az összes körülményekre vonatkozó részletes mintavétel, vizsgálat és értékelés alapján végzett minősítéssel.
A szerkezet, illetve a tétel valamennyi elemét vagy részét a vonatkozó előírások szerint meg kell vizsgálni, ha erre biztonsági okokból szükség van.
Mintavétel:
Az átadás – átvételre kerülő tételből egyes részeket (szerkezeteket, szerkezeti részeket, továbbiakban mintaelemeket) a véletlenszerűséget biztosító módszerrel kell a vizsgálat céljára kijelölni.
A minőségi osztályzástól független követelmények betartásának ellenőrzésére a szemmel látható vagy közelítő vizsgálattal mértékadó – legnagyobb hibát tartalmazó – mintaelemeket kell kijelölni.
A minőségi osztályzástól függő követelmények betartásának ellenőrzéséhez a minta elemeit az építményben, illetve a területen kell meghatározni és a minta helyét úgy kell rögzíteni, hogy az utólagos felülvizsgálat során azonosítható legyen.
A tételt jellemző minta mennyiségét a következők szerint: a területtel mérhető szerkezeteket (padló-, homlokzat- vagy oldalfalburkolatot
0,4 m szélesség felett, burkolt, festett, mázolt felületeket stb.) felületben kell meghatározni.
A mintaelem nagysága egyéb előírás hiányában felület esetén 1 m2-es összefüggő szerkezetrész.
A tétel nagyságától függően a mintamennyiségeket az alábbi táblázat tartalmazza:
| Ha a tétel mennyisége | A vizsgálandó minta mennyisége |
| 5 m2 vagy kevesebb | 100% |
| 6-50 m2-ig | 30%, de legalább 5 m2 |
| 51-200 m2-ig | 15%, de legalább 15 m2 |
| 201-500 m2-ig | 10%, de legalább 30 m2 |
| 501-2000 m2-ig | 5%, de legalább 50 m2 |
| 2000 m2 felett | 2%, de legalább 100 m2 |
Vizsgálat és értékelés:
Az egyes szerkezetek szabványaiban előírt követelmények betartásának a mintaelemekben végzett vizsgálat során a minősítést legkedvezőtlenebbül befolyásoló adatot kell megállapítani.
A vizsgálathoz használt mérőeszköz leolvasási pontossága legalább egytizede legyen az MSZ 7658/2 szerinti mérettűrési egységnek.
Az MSZ 7658/2-ben előírt értékek – külön előírás hiányában – a következők szerint kerekítendők:
- 200 mm alatt tizedmilliméterre,
- 201-2000 mm-ig félmilliméterre, ill. milliméterre
- 2001-5000 mm-ig milliméterre
- 5001-10000 mm-ig 5 milliméterre
- 10000 mm felett 10 milliméter.
Felületi hibák, sérülések
(Csorbulás, folytonossági hiány, lyuk, bemélyedés, kipattogzás, élsérülés, megrogyás stb.)
A vizsgálat során a hiba felületét
- vagy planimetrálással,
- vagy területegységes-beosztású átlátszó lap (pl. mm hálózatos pausz) ráhelyezésével kell megállapítani.
Megengedett a hiba felületét jól megközelítő szabályos befoglaló idomok (kör, háromszög, négyszög stb.) alkalmazása is a hiba méretének megállapítására.
Kopogtatással végzett vizsgálatakor a burkolat nem adhat kongó hangot, mert az a nem megfelelő beágyazottságra utal. Hosszú idôtávon a burkolat sérüléséhez vezethet.
Hajszálrepedés
A vizsgálatot legalább 25-szörös nagyítású, 0,05 mm beosztású kézi mérőmikroszkóppal kell elvégezni.
Hézag, repedés
A hézag, repedés szélességét (tágasságát) hézagmérővel vagy legalább 25-szörös nagyítású, 0,05 mm beosztású kézi mérőmikroszkóppal kell
elvégezni, hosszúságát mm-pontosságú hosszmérővel kell vizsgálni.
Lejtés
A felületek vagy élek lejtését vízszintbeállító eszközzel, és léccel kell vizsgálni (a két eszköz helyettesíthető a megfelelő hosszúságú vízszintbeállító léccel). A mérést úgy kell végezni, a lécet a vizsgált él, illetve a felület esésvonalának függőleges síkjában vízszintmérővel vízszintesre kell állítani, majd a lejtés felőli végénél meg kell mérni a léc és a felület közötti függőleges távolságot (k).
A lejtés mértékét – követelményektől függően az esés vízszintes vetületi hosszának (l) egységre eső magasságkülönbségben (l/k) vagy a lejtés százalékában (l/k × 100) kell kifejezni.
Síktól való eltérés
A felület síktól való eltérését vizsgálóléccel, hosszmérővel, tolómérővel vagy résmérővel kell vizsgálni. A vizsgálatot legalább két – egymásra közelítőleg merőleges irányú – méréssel kell elvégezni. A vizsgálóléc lehajlása a k/100 értéket nem haladhatja meg.
- Homorú felület vagy él esetén a vizsgálólécet a homorú rész fölé kell elhelyezni és a vizsgálóléc és a felület vagy él közötti húrmagasságot kell megmérni (k), a húrmagasság mérés szerinti értékét (k) a homorú felület vagy él mérés szerinti
hosszának (l) megfelelő követelményértékkel kell összehasonlítani.
- Domború felület vagy él esetén a vizsgálólécet a domború felület legmagasabb pontjára kell helyezni, ki kell támasztani és a vizsgálóléc mindkét végénél meg kell mérni a vizsgálóléc és a felület vagy él közötti k1,k2 távolságot. A mért értékek
összegének a felét (k1 + k2)/2 kell a mérőléc megfelelő hosszának (l) megfelelő követelményértékkel összehasonlítani.
Élek és felületi vonalak eltérése az egyenestől
A vizsgálózsinórt a vonal két pontjára (végpontjára) kell feszíteni, majd a vizsgálózsinórt és a felületi vonal közötti legnagyobb távolságot meg kell mérni.
A mérések szerinti k1, k2,….kn-1,kn értékeket a hozzájuk tartozó l1, l2, …ln-1,ln húrhosszúságoknak megfelelő MSZ 7658/2 szerinti követelményértékekkel kell összehasonlítani.
Függőlegestől való eltérés
A felületek, élek függőlegestôl való eltérését függővel és mm pontosságú mérőléccel vagy egyéb geodéziai módszerrel kell vizsgálni. A függőlegestôl való eltérés +k vagy –k mértékét mm-pontossággal kell megállapítani és az „l” magasságnak megfelelő MSZ 7658/2 szerinti követelményértékkel kell összehasonlítani.
Rajzolati fogasság
A burkolóelemek csatlakozó hézagainak síkon belüli fogasságát mérőléccel vagy tolómércével kell vizsgálni. A mért értéket (k1, k2 stb.) kell az MSZ 7658/2 szerinti követelményértékkel összehasonlítani.
Síkfogasság
A burkolóelemek síkjainak eltérését – tehát síkfogasságát – a csatlakozásoknál tolómércével vagy résmérővel kell vizsgálni. A mért értéket (k) kell az MSZ 7658/2 szerinti követelményértékkel
összehasonlítani.
Értékelés
A minőségi osztályzástól független követelmények betartásának vizsgálata során a követelményenként csoportosított vizsgálati adatok közül a legkedvezőtlenebbet kell kiválasztani és ezt az értéket minősítéskor mértékadónak tekinteni.
A minőségi osztályzástól függő követelmények betartásának vizsgálata során meg kell állapítani, hogy a minta egyes részmennyiségeinek hány százaléka esik az I., II., III. minőségi osztályba sorolásánál a minta mennyiségének ezeket a százalékértékeket kell mértékadónak tekinteni.
Minősítés:
Ha a szerkezet csak minőségi osztályzástól független követelményeket tartalmaz, a szerkezet, illetve a tétel – a minőség ellenőrzése alapján – vagy megfelelő, vagy nem megfelelő minősítésű lehet. Megfelelő az a termék, amely a minőségi ellenőrzés értékelése szerinti mértékadó értékeket kielégítik.
Ha a szerkezet minőségi osztályzástól függő követelményeket is tartalmaz, a szerkezet, illetve tétel – a minőségi ellenőrzés alapján – általában I. II. II. minőségi osztályú, vagy osztályon kívüli minősítésű lehet, de az osztályba sorolásnak feltétele, hogy a szerkezet minőségi osztályzástól független követelményeit az összes vizsgálati adat kielégítse.
Amennyiben a szerkezetre több minőségi osztálytól függő követelmény szerepel, a minőségi osztályba sorolást az egyes követelményekre külön-külön kell végrehajtani.
A minőségi osztálytól függő értékcsökkenést – egyéb előírás hiányában – a tételnek az átvételre felajánlott osztályt ki nem elégítő követelmények számának az összes osztályos követelmények számához viszonyítottan arányosan kell megállapítani.
